Lakhatással kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás

A támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában (a közüzemi szolgáltató felé utalva a támogatatást) kell nyújtani ahhoz a rezsi költséghez, amely esetleges elmaradása a kérelmező lakhatását veszélyeztetné. Részletes információ a tájékoztatóban található

Jogosultak köre

Támogatás azon Budapest Főváros XVI. kerületében (továbbiakban: Kerület) bejelentett lakóhellyel rendelkező természetes személy számára állapítható meg, aki egyben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. §-ának személyi hatálya alatt áll és életvitelszerűen is a Kerületben lakik.
A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

Mit kell tennie

A nyomtatványt értelemszerűen és a hivatalos iratoknak megfelelően kell kitölteni és papír alapon vagy elektronikusan az eljáró hatósághoz el kell juttatni a szükséges dokumentumokkal együtt. Az e-mail cím és a telefonszám megadása a kapcsolattartást segíti.
Életvitelszerű (levelezési) címet akkor kell megadni, ha az eltér a lakcímtől vagy a lakcímnyilvántartásban lakóhely és tartózkodási hely egyaránt szerepel bejelentve.
A támogatást elsődlegesen természetbeni szociális ellátás formájában a közüzemi szolgáltató felé utalva kerül megállapításra. Ettől eltérően amennyiben megad bankszámlaszámot, megállapítás esetén a támogatás kifizetése utalással nem pedig postai úton történik, amennyiben nem szolgáltató felé kerül megállapításra a támogatás.

Kötelezettségmulasztás

A kérelmező a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról (pl. lakcímváltozás, fogyasztóváltozás) 15 napon belül köteles értesíteni Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal Szociális és Szociális Intézményi Irodáját. A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatás összegét kamataival együtt vissza kell fizetni.

Határidők

A kérelem benyújtásának határideje: folyamatos.
Az elbírálás amennyiben minden szükséges irat, adat rendelkezésre áll: 8 nap.
Teljes eljárásban, amennyiben pl. hiánypótlás szükséges: maximum 60 nap.

Benyújtandó dokumentumok

- a jövedelem típusának megfelelő nettó jövedelem igazolást (családtagokét is):

• havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelemigazolását vagy névre szóló havi bérjegyzéket,
• nyugdíj, rokkantsági ellátás, stb. esetén a kérelem benyújtását megelőző havi folyósítást igazoló postai szelvényt, vagy bankszámla kivonatot a folyósított ellátásról, valamint a tárgyévi nyugdíjáról szóló januári (zöld) összesítőt, év közbeni megállapítás esetén az ellátást megállapító alaphatározatot, stb.,
• nem havi rendszerességgel (pl. ösztöndíj), illetve vállalkozásból szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről szóló igazolást,
• jövedelem hiányában vagy a munkaügyi szervek által folyósított pénzbeli ellátás esetén csatolni kell a hatáskörrel rendelkező munkaügyi hatóság (1105 Bp., Kőrösi Csoma Sándor út 53-55.) 30 napnál nem régebbi igazolását, hatósági bizonyítványát az ellátás összegéről vagy arról, hogy ellátásban nem részesül, regisztráció hiányában nyilatkozni szükséges arról, hogy keresőtevékenységet folytat-e,
• a kapott vagy fizetett gyermektartásdíjról szóló igazolást,
• családi pótlék összegének, illetve a fogyatékossági támogatás folyósításának igazolása,

- a 16. életévét betöltött tanuló esetében az azt követő tanévtől, amelyben 16. életévét betöltötte, nappali munkarendet igazoló érvényes diákigazolvány másolatát (mindkét oldal). A diákigazolványt az OKTIG rendszerből kiállított QR kódos igazolás vagy a felsőoktatási intézmény által kiadott, a  diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás helyettesítheti.
A tanköteles korú tanulók diákigazolványa érvényesítő matrica nélkül is érvényes azon tanévet követő október 31. napjáig, amely tanévben a tanuló a 16. életévét betölti. A diákigazolvány érvényesítés határideje (362/2011. (XII. 30.) sz. Korm. rend. 36. § (1) bek alapján.) köznevelésben, illetve a szakképzésben kiadható diákigazolvány esetében október 31. napja, felsőoktatásban az I. félévre vonatkozóan október 31. napja, a II. félévre vonatkozóan március 31. napja.
- utolsó havi közüzemi számlát vagy érvényes bérleti vagy albérleti szerződését, közös képviselő igazolását a fogyasztó azonosítását lehetővé tévő adatokkal

Fizetési kötelezettség

A szociális igazgatási eljárás és az azzal összefüggésben indult közigazgatási per költség- és illetékmentes.

Eljáró szerv

Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal  Szociális és Szociális Intézményi Iroda (1163 Budapest, Havashalom u 43., Tel.: +36 1 40 11 400; szocialisiroda [kukac] bp16.hu).

Az eljárás során a döntést megelőzően sor kerülhet:

• az illetékesség vizsgálatára, továbbá
• hiánypótlásra való felszólításra, és
• környezettanulmány készítésére

Felettes szerv/jogorvoslat

A döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületéhez címzett, de az eljáró hatóságnál benyújtandó fellebbezésre van lehetőség.

Egyéb információk

Meglévő támogatás esetén ismételt megállapítás iránti kérelmet a lejárat előtt 1 hónappal kezdődően lehet benyújtani.

Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg.

Az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a jogszabályban előírt jövedelemhatárt. Nem lehet megállapítani támogatást, amennyiben az egy fogyasztási egységre eső jövedelem meghaladja a 76.950,- forintot, továbbá ha olyan hasznosítható, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt - jövedelemként figyelembe nem vett - vagyona van a háztartás bármely tagjának.

Jogosultság esetén kérhető védendő fogyasztói státuszhoz (földgáz, áram, vízközmű szolgáltatóhoz) igazolás kiállítása.

Fővárosi Lakásrezsi-támogatás vehető igénybe többek között akkor, ha az igénylő vagy a vele közös háztartásban élő személy lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesül és ezt igazolja a Támogatás igénylésekor. Kérőlap átvehető a Fővárosi Önkormányzat vagy a XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodáján, továbbá  letölthető a Hálózat Alapítvány honlapjáról: http://www.halozatalapitvany.hu/article/fovarosi-lakasrezsi-tamogatas

Kapcsolódó nyomtatványok

Közös képviselő nyilatkozata (kötelező csatolni amennyiben közös költséghez kéri a támogatást)

Vonatkozó jogszabályok

• A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,
• Az általános közigazgatási rendtartásról 2016. évi CL. törvény,
• A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet,
• Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 1/2015. (II. 23.) rendelete a szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról

Fogalmak

Rezsiköltség: a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díja, a lakbér vagy az albérleti díj, a közös költség, illetve a tüzelőanyag költsége.

Háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.

Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

Fogyasztási egység: a szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról szóló Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 1/2015. (II. 23.) rendeletében meghatározott arányszám.

Magasabb összegű családi pótlék: A családok támogatásáról 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdés g), h) és i) pontja szerinti összegű ellátás (20 300 Ft, 23 300 Ft, 25 900 Ft).

Fogyatékossági támogatás: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szerint folyósított ellátás.

vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt – jövedelemként figyelembe nem vett – összeg, amelynek
ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege a szociális vetítési alap összegének a harmincszorosát (855.000,- Forint), vagy
bb) együttes forgalmi értéke a szociális vetítési alap összegének a nyolcvanszorosát (2.280.000,-Forint)
meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;.

Pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg: 
a) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a betétszerződés és a takarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámlaszerződés szabályainak megfelelően kezeli,
b) a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló összeg, továbbá az egyéb, a hitelintézet által visszafizetendő, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló pénzösszeg.

Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, és,
• azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Elismert költség a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségügyi szolgáltatási járulék.

A jogosultság megállapításakor

1. a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
2. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

1. a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
2. a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozói törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.
3. a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

Nem minősül jövedelemnek 
1. a rendkívüli települési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a nyugdíjprémium, az egyszeri juttatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, a tizenharmadik havi ellátás és a szépkorúak jubileumi juttatása,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
10. a szociális szövetkezet tagja által, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,
11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,
12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor,
13. az Szjatv. 7. § (1) bekezdés b)-z) pontja szerinti bevétel.